Frenchic®

Hogyan állj kezdőként a bútorfestéshez?

Posted On december 6, 2017 at 10:43 de. by / No Comments

Emlékszem az első bútorfestésemre. 2013-at írtunk akkor. Ez a téma az általam kedvelt és követett magyar blogokon akkor kezdett megjelenni. A krétafesték itthon még nagyon gyerekcipőben járt. Nem is foglalkoztam vele, nem értettem, hogy mi lehet olyan hatalmas különbség festék és festék között. Így elmentem a festékboltba és vettem egy fehér színű matt festéket, meg a szükséges csiszolópapírokat. Volt egy régi, sötétbarna szekreterünk, ezt szerettem volna fehérre festeni (sajnos csak ezt a rosszul sikerült képet találtam róla, amin az eredeti állapot látszik).

Mivel előtte még nem csináltam ilyet, napokig csak kerülgettem. Nagyon tetszett a shabby stílus, a külföldi oldalak már akkor szebbnél szebb koptatott fehér bútorokkal voltak tele. Tudtam az átfestés menetét elméletben, de féltem a gyakorlati részétől: mi lesz, ha elrontom? Hogyan fessek úgy, hogy ne látszódjanak az ecsetnyomok? Így, hogy megnyugtassam magamat, vettem egy festékszórót. Ezzel együtt összeszedtem minden bátorságomat, leszereltem a szekreter lefelé nyíló ajtaját, kiszedtem a fiókokat, leszereltem a fogantyúkat, és nekiláttam a csiszolásnak.

Ezt a zsír- és portalanítás követte, őszintén szólva már nem emlékszem, hogy mivel csináltam, lehet, hogy lakkbenzinnel vagy hígítóval? A lényeg, hogy iszonyat büdös volt. A festék pedig ennél csak eggyel volt jobb. Itt persze minden bajom volt azzal, hogy te jó ég, mennyit ártok most ezzel vajon az egészségemnek? De azért megcsináltam. Nyitott garázsajtónál fújtam. Kellett 3 réteg, hogy szépen befedje a sötét részt a fehér festék mindenhol. A rétegek felfújása között egy nap telt el, ennyi száradási idő kellett a festéknek. A rétegek között, ha megfolyt a festék, azt visszacsiszoltam és csak utána jöhetett a következő réteg. Az utolsó réteg száradása után jött a visszacsiszolás, legfőképpen a sarkokon, ahol egy régi bútor “természetes” úton is megkopna.

Nem voltam/vagyok amúgy megelégedve a látvánnyal. Annyira, hogy itt be is fejeztem vele. A fogantyúk azóta sem kerültek vissza rá. Miért? Mert azzal azt kommunikálná, hogy készen van, be lett fejezve – pedig tudom, hogy nem.

Szóval, ilyen pepecselősen ment a dolog pár éve, így egy hét elég is volt arra, hogy egy szekretert átfessek. És elég volt ez a pár év ahhoz, hogy a saját munkámon tapasztaljam, hogy a fehér felület besárgul…

És az előbb felsorolt hátrányok azok, ami miatt végül a krétafesték mellett döntöttem. Mert a krétafesték nem büdös, a festés vele gyorsan megy – a száradási idő lerövidülése miatt, és mert nem fog besárgulni a felület.

És mit lehet tenni akkor, ha lefestetted úgy a bútort, ahogy elgondoltad, de mégsem tetszik?

A következő bejegyzésben erre is mutatok egy nagyon jó példát!

Addig is..

Fess természetesen! <3

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az oldal a maximális felhasználói élmény elérése érdekében cookie-kat használ. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadom" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás